Elérkeztünk ahhoz a hajóhoz, amellyel a J jachtok America’s Cup szereplése végződött és a modernkori J történelem kezdődött.

Ez az első olyan hajó, amely tulajdonképpen két hajó.

 

Hossza: 41,63 méter
Vízvonalhossz: 28,8 méter
Szélesség: 6,41 méter
Vízkiszorítása: 203 tonna

Eredeti tervező: Starling Burgess és Olin Stephens (Sparkman & Stephens)

Módosított tervek: Studio Scanu, Reichel Pugh, Fred Elliott és Dykstra Naval Architects

Vízretétel: 1937 május 11. Bath Ironworks; és 2003 Danish Yacht

Miről lehet felismerni: Fehér test, pisze és kanál orr, valamint a vízvonala alatt lévő smiley.

 

Az első Ranger története 1935-1941:

1935-ben egy reggelen az Egyesült Királyság déli partvidékén futó versenyen Sir T.O.M. Sopwith bejelentette, hogy megépíti az Endeavour II-t az America’s Cup kihívójaként. Ebből a kihívásból született a Ranger.

 

A kihívás több okból is ellentmondásos volt. Először is az üzleti környezet mind az Egyesült Királyságban mind az Egyesült államokban egyre nehezebbé vált. Ebben az időben az építést és a kihívást extravagánsnak lehetett tekinteni, különösen az Európát fenyegető politikai problémák fényében, amelyek végül a második világháború kitöréséhez vezettek.

 

Másodsorban, a J jachtok gyakran szenvedtek árbóctörést, az árbócuk gyakorlatilag csak a legkisebb szélben nem volt veszélyben. Annyira költségesek voltak, hogy a Shamrock V akkori tulajdonosa azt javasolta, hogy inkább az új K osztályban versenyezzenek, lévén olcsóbb az építés és jobban kezelhető a rig.

 

Az Endeavour II-t 1936-ban indították el, és számos brit versenyen bizonyította is, hogy ő a leggyorsabb lehetséges kihívó.

 

Eközben Vanderbilt kapcsolatba lépett a Sparkman & Stephens-sel megbeszélni egy új J jacht építésének lehetőségét. Megállapodtak arról, hogy a cég két tervezője, Starling Burgess és Olin Stephens mindegyike négy olyan tervet mutat be, amit tankban tesztelnek, Vanderbilt pedig finanszírozza az egészet.

Röviden, megtervezték az Universal Rule alatt létrehozható leghosszabb vízvonalú (87 láb) J-t, közepes szélességgel és az orrtőke felé jelentős ballaszttal javítva a stabilitást.

 

Idővel rendelkezésre állt 8 terv az Endeavour és a Rainbow modelljeivel együtt. Ezek voltak az első igazán profi tank tesztek, ahol pontos méréseket lehetett végezni és meg lehetett tisztán határozni a teljesítményeket.

 

A nagyon fiatal, de innovatív tervező, Starling Burgess által létrehozott „77C” terv egyértelműen felülmúlta a legtöbb vitorlázási területen a többit, különösen alacsony szélsebesség esetén. Radikális vonalai és a megjelenése miatt azonban csak az eredmények bizonyították létjogosultságát.

1936 őszén minden tervezési vonal megerősítést nyert és megszületett a döntés az építésről. Vanderbilt a Bath Ironworks-ről, Maine-ből kapott virtuális költségajánlattal és a Sparkman & Stephens-től kapott csökkentett tervezői költségekkel rábólintott a folytatásra.

 

A világ sajtóját lenyűgözte a leviatánok csatája. Sopwith az Endeavour II-höz használja a a repülőgép építési és tervezési cégét és minden tudását. Mindeközben Vanderbilt új formatervezésbe kezd a tartálykísérletek alapján. A lelkes olvasók újságcikkeken keresztül  gyakorlatilag végigkövethették az eseményeket, például az Illustrated London News hasábjain.

 

A magas minőségű acélból és acél szegecsekkel épült Ranger végül 1937 május 11-én került vízre. A hajó Mainből Newportba történő szállítása során azonban katasztrófa történt, az árboc kötélzetének egy része leszakadt és nem lehetett már semmit tenni,  letört az árbóc felső része a jumpstag fölött.

 

Szerencsére egy a Rainbow-ra épített új alumínium árbócot kölcsönadtak a projektnek, hogy használják a védő széria alatt, amíg a Ranger árbócának javítása el nem készül.

 

A Ranger folytatta, és egyértelműen bebizonyította, hogy ő a leggyorsabb amerikai jacht. Szinte minden futamot megnyert a Védő Work Up Szériában és a Védő Selection szériában.

 

America’s Cup 1937
Két fontos dolog megváltozott ebben a körben.
Az egyik, hogy mivel a 165 láb magas árbócok stágolása komoly problémákat okozott, a szabályok megváltoztak annak érdekében, hogy a nagyobb J jachtokon nehezebbek legyenek az árbócok.

 

A másik, hogy ettől kezdve csak 30 nappal a regatta előtt kellett bejelenteni a védő és a kihívó hajót is és ez lehetővé tette az angoloknak, hogy az Endeavour-t és az Endeavour II-t is vigyék az USA-ba és együtt készüljön a két hajó. Végül az Endeavour II-t nevezték kihívónak.

   

A Ranger pedig hozta a formáját és megnyert négy futamot a lehetséges hétből az Endeavour II ellen.
Harold Vanderbilt (1884-1970) a korszak meghatározó vitorlázója volt. Övé lett a Kupa 1930-ban az Enterprise-zal, 1934-ben a Rainbow-val és végül 1937-ben a Rangerrel is. Mindhárom kupavédésnél Sherman Hoyt volt a taktikusa. A Rangerrel elkövetett győzelme volt a legnagyobb sikere, hisz annak ellenére, hogy az Endeavour II-t mindenki jobb hajónak tartotta, futamveszteség nélkül győzte le. Az 1937-es America’s Cup győzelme után a Ranger-t  „Super J”-ként kezdték emlegetni.

 

1941-ben a Ranger több másik amerikai jachttal együtt tragikus véget ért, a hadigazdaság áldozataként leselejtezték és lebontották a benne lévő fém miatt. És itt véget is érhet a történetünk, hacsak…