Nem szeretnék a Pünkösdi Regatta történéseire sok szót vesztegetni. Aki ott volt, látta, érezte, tudja. Aki nem, annak meg annyit tudok mondani, hogy rendben volt. Ahogy egy Pünkösdi Regatta szokott. De néhány kérdés felmerült bennem és a jövőképet szeretném egy kicsit boncolgatni. Bevallom, nem tudok megoldásokat, de feldobom a problémákat, hátha nálam okosabbak elő tudnak állni a megfelelő megoldással, ha tudnak róluk.
A Pünkösdi Regatta létszámát tekintve a második legnagyobb túraverseny a Balatonon és a legnagyobb, aminek nem egy és ugyanaz az induló és érkező kikötője.
Ebből következik az első baj, mert nincs olyan kikötő a Balatonon, ami ezért az egy versenyért felfejlesztené az infrastruktúráját, nem hogy 200 fölötti, de még 100 plussz kikötőhelyig sem. Ez korlátozza a verseny növekedésének lehetőségeit – sőt, talán ellene is hat. Tény, hogy amikor a Libásba 30 szabad helyre beérkezik közel 200 hajó, az okoz némi zűrzavart. Békés időben nem jelent ez a része nagyon nagy problémát, de ha beleszaladunk egy bitang nagy viharba, akkor a kikötés is necces és az ott tartózkodás is macerás. És akkor nem beszéltünk még a kikötői infrastruktúráról: Wc-ről, fürdési lehetőségekről. Idén nehezítve volt a helyzet még azzal is, hogy a strandon létesített újabb tisztasági blokk zárva volt.
Apropó strand! A területén található jó néhány büfé, de egyet mindenképpen szeretnék kiemelni, mert a tulajdonosok vették a fáradságot (évek óta így van) és reggel hatkor – sőt néha előbb is – kinyitották a kapuikat, hogy a versenyen részt vevő vitorlázók nyugodtan meg tudjanak reggelizni. Tényleg klassz dolog volt, hogy az ember kora reggel kibotorkált valami reggeli után nézni és talált is 😀 Mindenképpen méltatásra érdemes, mert nem a szokásos „leszarom mit akar a vendég” hozzáállás zajlott, hanem felismerték azt, hogy ez nekik is jó és a vendégeknek is. Ritka kincs.
De térjünk vissza a Pünkösdi Regattára.
Amikor mi a györöki kaput vettük, két dolog tűnt fel: az egyik, hogy nem áll ott rendezői motoros, a másik pedig, hogy jó néhány hajó nem teszi ezt és a terelő kapu kihagyásával lép be a Keszthelyi-öbölbe, jóval északabbra. Az eredménylistában látszik, hogy néhány hajó vissza is lépett ezért. De van néhány, amelyik biztosan nem.
Uraim, én értem, hogy versenyezni jövünk, de ha már nem olvastuk a versenyutasítást, akkor tartsuk be a szabályokat és legalább utólag lépjünk vissza!
Nem lett volna baj, ha legalább van valaki a kapunál, aki rögzíti az áthaladókat.
Az sem gond, ha nem vagyunk teljesen tisztában a bójakerülés szabályaival, de akkor kerüljük el a sürejét. Vasárnap Szigligeten volt belőle probléma bőven. Forintért megvásárolható útjog nincs, nagyobb hajónk biztosította útjog sem és természetesen Vasboard sincs. És abban nem vagyok biztos, hogy az ilyen módon megszerzett helyezések, érmek pont olyan jól mutatnak a fejünkben, mint ha úriember módjára versenyeznénk és nem akarnánk a mindenáron győzelmet. Van az úgy, hogy az ember nem elismert vagy olimpikon vitorlázó, mégis megpróbálja elegánsan csinálni és képes egy ilyen helyzetből megmajmolni minket.
A helyzet szerintem azért is súlyos, mert gyenge szeles körülmények között még kezelhető egy durvább bójakerülés, de ha teszem azt nagyobb szélben ilyen sűrűségben érkezik meg a mezőny a bójához, vagy a bójavétel elött hirtelen jön egy erősödés, abból akár nagy baj is lehet. Ezt tetézi, hogy a mezőny hígulásával a képzettség sem lesz jobb. Ráadásul elszaporodtak a nem versenyzésre kitalált, több tíz millió forintba kerülő, hatalmas hajók, valamint az ezekkel járó, fentebb említett szellemiség is: a „drágább, nagyobb hajóm van, nekem van útjogom”. Ezek összessége hosszabb távon komolyabb baleset rémképét is előre vetíti.
A versenyrendezés számára egyébként volna egy javaslatom. Nem szemrehányásként, hanem hátha később használható ötlet lesz. A vasárnapi versenyen egész nyugodtan meg lehet azt csinálni, hogy a nagy sebességpotenciállal bíró gépsárkányok nagy pályát mennek, a többiek meg kicsit. Már csak azért is, mert ezek a hajók már összehasonlíthatatlanok az egytestű mezőnnyel, tehát nem is feltétlenül kell egyazon pályát teljesíteniük. Igaz ez hétfőre is, ahol a gyorsabb hajók mehették volna a nagy pályát is.
A verseny klassz volt, igazi Pünkösdi Regatta. Soraimat a bevezetőben leírt okok miatt vetettem papírra, hogy a lehetőségek mentén minél profibb versenyek legyenek mind a versenyzők, mind a rendezők részéről.
Egy kis adalék: Az odafelé vezető úton a györöki kapu, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő helyen van, hanem jóval lejjebb, mint ami a kiírásban szerepel. Többen észrevételeztük ezt egymás között. Nos, utólag megnéztem az útvonalunkat, és hogy hol fordultunk Keszthely felé, majd ráraktam a kiírásban szereplő bójakoordinátákat. Az derült ki, hogy a szem mennyire képes megcsalni az embert. A bója ott volt, ahol írva vagyon és az félvízen volt, egyik parthoz sem közelebb.
