Már hat csapatnak sikerült elhagynia a Gibraltári szorost, a többiek még küzdenek a Földközi-tengeren. A szakaszgyőzelemért járó trófeát a Virbac-Paprec nyerte, aki kedd hajnalban szakította át a képzeletbeli szalagot.
A rajtnál nem a napos Spanyolországot tükröző időjárást érezhették bőrükön, sokkal inkább az angliai esős hideget lehetett tapasztalni. A végül 14 hajóból álló mezőny gyenge, É-ÉNY-i szélben vágott neki a világ körüli útnak, mely sok meglepetést tartogathat még a későbbiekben.
A rajt után egy rövid három mérföldes félszeles szakasz következett, amit egy jó rajt után a Groupe Bel teljesített leghamarabb és fordult délre a spanyol partokkal párhuzamosan Marokkó felé, hogy majd Gibraltár felé vehessék az irányt. Õket alig több, mint 1 perc lemaradással követte sarkukban a Foncia és a hölgyek csapata, a GAES.
Ezután egy hosszú gyötrelmes és igen izgalmas éjszaka következett a változó szélviszonyok között, aminek a végén egy jó nyugati húzással a Foncia vette át a vezetést, hiába, Desjoyeaux tapasztalata rengeteget tud dobni az amúgy se lassú hajón, hiszen bámulatos érzékkel taktikázik. A második helyen álló Président szintén nyugatról, míg a harmadik Mapfre inkább Mallorca felé tendálva próbálta az élen állóval tartani a tempót. A Groupe Bel reggelre a hetedik helyre esett vissza, nekik nem jött be a keleti taktika, de közel voltak még az éllovasok, csak pár mérföld választotta el az első nyolc helyezettet. A nap folyamán a Président a gyenge északnyugati szélben a spanyol partok felé nyitott, amivel átvette a vezetést, de sajnos mire elérte a spanyolországi Cabo de la Nao-t, a többieknek keletről, a Foncia és a Mapfre vezetésével sikerült őket lekeresztezniük. Izgalmas a verseny, hiszen már az első nap és éjszaka után három különböző hajó állt az élen.
Az utolsó helyeken vitorlázó Hugo Boss nem a legszerencsésebbek közé tartozik, hiszen a tervezett Alex Thompson helyett végül Wouter Verbraak szállt be, de valószínűsíthetően, ahogy Alex eléggé felépült a műtétje után, átveszi helyét a hajón. Ez a hajó egyébként az egyik legnehezebb, így nem csoda, hogy a gyenge szelekben nincs az élbolyban.
Félúton Gibraltár felé még mindig a Foncia vezet, az éjszakai osonásban az ibériai félsziget felé húzták a takkot, amivel megint sikerült egy jót húzniuk és bebizonyítani, hogy ez nem szerencse kérdése és növelték előnyüket a mezőnyben felzárkózó második Groupe Bel-lel szemben. Az időjárás nem kényeztette el a versenyzőket, végig gyenge, 10 csomó alatti szélben kellett küzdeniük a jobb szélért. Ki a partot, ki a vizet választva. Az élen haladók voltak ekkor a legközelebb a parthoz, mindössze 15 mérföld választotta el őket a kontinenstől, viszont akik inkább messzebb húzódtak, több szélben tudtak haladni.
Ahogy az Alborán-tengerhez értek, a mezőny kettészakadt, a Mapfre, a Groupe Bel és a Président az északi, míg a többiek a déli partok felé húztak. Végül utóbbi látszott jobb döntésnek, hiszen jóval erősebb nyugati szélben sikerült lent haladni, míg a többiek közül északon volt, hogy egyáltalán nem is tudtak haladni cirkálás közben. Az afrikai rajnak mind sikerült bejönni az északiak különítménye elé.
Mikor közeledtek Gibraltárhoz, sokféle irányú és erősségű szél volt, de inkább a gyenge, leálló volt a jellemző és igen lassan sikerült csak a szoros felé haladni. Végül a Virbac-Paprec 3-nak sikerült a legjobban taktikáznia és hétfő este 9-kor szelte át a két kontinens közötti átjárót. Pár mérfölddel lemaradva követte őt a Foncia és ugyanannyival lemaradva a Mirabaud. A szoros környékén igen küzdelmes az átjárás, erős áramlatok (2-4 csomós!) és nagyon gyenge változó szelek nehezítik a versenyzők dolgát. Az első hat hajó tehát Virbac-Paprec 3, Foncia, Mirabaud, Estrella Damm, Neutrogena és a Gaes. A többiek még küzdenek Gibraltár előtt a gyenge szelekben, míg az éllovasok a jobb egyenletes délkeleti szélben hasít.
Mindeközben Alex Thompson már Nagy-Britanniában rehabilitálódik és próbálja visszanyerni még a műtétje előtti fizikai állapotát, hogy a rendezőkkel később egyeztetve, visszaszállhasson hajójára.