Közeli fekvése, fantasztikus szigetvilága, kristálytiszta vize folytán az Adria horvátországi szakasza a magyar charterezők által leginkább látogatott vízterület. Száznál több chartercég közel 2000 hajója, valamint egy jól kiépített kishajó kikötői hálózat várja az idelátogató hajósokat. S ráadásul az ember lépte-nyomon magyar történelmi emlékekbe botlik: az Adria mindörökre egy kicsit magyar tenger marad
A rövid szlovén part kevésbé keresett, bár Portorozsban kiváló charterhajók bérelhetők. Mindenféleképpen hátrány, hogy akármerre indulunk, ki- és bejelentkezési kötelezettség van, hiszen pár mérföld megtétele után elhagyjuk a szlovén felségterületet.
Az Isztria nyugati partja mentén déli irányba haladva a part rendkívül tagolttá válik, a part menti sekély vízben sok kis sziget és zátony teszi próbára a navigációs képességünket. A parti települések közül először Porecben érdemes megállni, gyönyörű bizánci műemlék együttese, az V. századra datálható Euphrasius-bazilika és a hozzá kapcsolódó püspöki palota a kikötőből könnyen elérhető. A kikötőt nyugatról védő kis Szt. Miklós-sziget pedig igazi tengerészeti csemegével szolgál, itt látható az Adria legrégibb fennmaradt világítótornya. A kör alaprajzú építmény 1402 óta segíti a tenger járó embert a tájékozódásban.
Délebbre a félszigetbe 5,5 tmf hosszon bevágó hasadék, a Lim-fjord érdekessége, hogy a karsztvidék adottságainak következtében bővizű édesvízforrások fakadnak a tengerfenéken. Az egész területen hal és kagylótenyésztés folyik, így a fjord csak engedéllyel látogatható.
A következő látnivaló az itáliai hangulatú Rovinj. Az egykoron szigetre épült település magja szinte változatlanul megőrizte a XVII. századi arculatát: a dombra felfutó girbegurba utcácskák, sikátorok útvesztői, az egymás fölé épült házacskák erdeje és a települést a maga fenséges nyugalmával őrző Sv Eufemia-templom romantikája hamar megragadja a látogatót.
Rovinj
Déli irányba tekintve a távolban Tito marsall egykori rezidenciájáról elhíresült Brioni-szigetek zöldellenek. A szigetcsoport nemzeti park, de látogatása még ma is korlátozott.
A Brioni-szigetekkel szemben egy természetes öböl mélyén bújik meg Pula (Póla), az Isztria fővárosa, a Monarchia egykori haditengerészeti kikötője. A kikötőtől csak egy rövid séta a város szimbólumává vált amfiteátrum. Az Augustus császár idején épült, 20.000 néző befogadására alkalmas monumentális építmény viszonylagos épségben vészelte át a történelem viharait, meglátogatása kihagyhatatlan élmény. A Pula déli részén lévő Marina Veruda kishajó kikötő számos chartercég otthona, száznál több hajó várja itt a vendégeket.
Az Isztriai-félsziget legdélibb csücske víz alatti nyúlványainak végét jelölő Porer világítótorony megkerülése után keleti irányba fordulva a Cres-sziget 35 tmf hosszan húzódó hegyvonulata zárja le a látóhatárt. A sziget névadó városa a sziget északnyugati oldalán, egy jól védett öbölben található. A város megőrizte középkori hangulatát: ezt idézi többek között régi városkapuja, a városfal, a velencei torony és a rakpart menti kecses loggia. Délebbre hajózva összetalálkozunk a Cres-sziget sziámi ikertestvérével a Losinj-szigettel. A két szigetet a mindössze 12 m széles és 100 m hosszú Osori-szoros választja el egymástól, mely csak max. 2,6 m-es merülésű hajók számára hajózható.
Osor
A Losinj-sziget fő látnivalója a sziget közepén húzódó tengeröböl, s az annak mélyén megbúvó, festői kisváros, Mali Losinj. A városka kedvező klímája következtében a Monarchia kedvelt és felkapott üdülőhelye volt, épületeinek többsége is ebben a korban nyerte el mai formáját. Az öböl bejáratától pár mérföldre az Adria egyetlen homok szigete, a Susak-sziget emelkedik ki a vízből. Kikötni egy kis halászkikötőben lehet, de az északkeleti oldal előtti sekély víz bárhol alkalmas horgonyzásra. A sziget ezen része egyetlen nagy strand, s tekintettel a szárazföldtől való távolságára, kizárólag hajósok látogatják.
Cres sziget
A Cres-sziget déli végén, a Sv Damjan és a Suha-fok körüli sekély vízben a csipkézett part számos beszögelése csábít megállásra és kiadós pancsolásra. Szintén pompás fürdőhely és igazi búvárparadicsom az innen kb. 4 tmf-re délkeletre lévő kis Oruda-sziget körüli sekély tengerrész. Kicsit északabbra fekszik a kicsiny Meli-öböl, melynek hófehér homokkal borított strandja és türkizkék vize déltengerek hangulatát idézi.
A Cres-sziget és a szárazföld között lévő Krk-sziget a Frangepán család szigete, a Frangepánok hosszú évszázadokon át voltak a sziget földesurai. Emléküket leginkább a déli oldalon található névadó főváros, Krk őrzi, ahol a viszonylag kicsiny városi kikötő partfala mentén köthetünk ki. Krk közelében egy sekély vizű terjedelmes öbölben található Punat, amely elsősorban a hatalmas, 800 férőhelyes kishajó kikötőjéről ismert. Az öböl közepén lévő Kosljun-szigeten ferences kolostor és annak múzeuma számíthat érdeklődésünkre.
A Krk-sziget délkeleti végével szemben, a szárazföldön fekvő Zengget Szent László királyunk hódította meg, s dacára a folyamatos velencei illetve török fenyegetésnek, a város egészen az I. világháború végéig a magyar érdekszférához tartozott. Zengg hőskora a XVI. század, amikor a török elől menekülő bosnyákok – az uszkókok – találtak itt menedéket. A város melletti dombon álló, kiváló állapotban megmaradt Nehaj-vár tanúskodik az egykori harcos múltról. A Krk-sziget és a szárazföld közötti Velebit-csatornában gyakori vendég a rettegett bóra, amely a Velebit-hegység meredek lejtőin lezúdulva, hatalmas erővel csap le a tengerre. Emiatt a Krk-sziget keleti oldalának, s ezen belül is a gyönyörű fekvésű Vrbnik felfedezésére csak jó időben vállalkozzunk.
Vrbnik
A Velebit-csatornától északra a szárazföldön van Horvátország legnagyobb forgalmú kikötője, Rijeka (Fiume). A történelem során Fiume közigazgatásilag hol Magyarországhoz, hol Horvátországhoz tartozott, míg a Kiegyezés eredményeként 1868-ban Magyarország része lett. A Trianonig tartó időszaknak emléke a Hauszmann Alajos által épített kormányzói palota, a Tengerészakadémia és még megannyi pompás épület.
A Velebit-csatorna a Krk-szigettől délre is folytatódik, itt a nyugatról a Rab- majd a Pag-sziget határolja. A szigetek szárazföld felőli oldala teljesen kopár, a táj a Vörös-tenger partvidékét idézi. Miközben a fantasztikus kőalakzatokban gyönyörködünk, vigyázó szemünket vessük időnként a Velebit-hegység tetejére, a felbukkanó és sűrűsödő felhőpamacsok csalhatatlan előjelei a bórának.
A Rab-sziget nyugati oldala a szigeten fakadó közel háromszáz karsztforrásnak köszönhetően dús mediterrán növényvilággal dicsekedhet. Valamint Rabbal, a sziget névadó városával, mely az Észak-Adria igazi gyöngyszeme, olyan látnivaló, melyet nem szabad kihagyni. Rab több mint kétezer éves múltra tekint vissza, s tekintetének büszkesége semmit sem kopott az idők folyamán. Rab hírneve és látnivalói némileg elhomályosítják a sziget többi települését és kikötőjét, pedig ezek is méltóak bizalmunkra. A sziget északnyugati oldalán három gyönyörű fekvésű öböl hívogat, a középsőben kishajó kikötőt is találunk.
Rab
A szigetsor legdélebbre nyúló szigete a Pag-sziget. A sziget nyugati oldalán található a sziget egyetlen kishajó kikötője is, a teljesen védett öbölbe telepített Marina Simuni. A sziget települései közül még említésre méltó Novalja, melynek közelében találhatóak a sziget egykori római fővárosának, Chissának romjai, amelynek nagy részét a sziget állandó süllyedése következtében mára már tenger borítja.
A Pag-szigettől nyugatra kisebb, békés szigetek találhatók. Északabbra a Premuda-, a Silba- és az Olib-sziget érdemel figyelmet. Tagolt partjuk, s a partjai előtti viszonylag sekély tenger igazi paradicsom azok számára, akik a hajózást szívesen tarkítják egy kis fürdőzéssel vagy amatőr búvárkodással. A településeik közül leghangulatosabb talán Silba, amely a nevét viselő sziget legkeskenyebb pontján épült, így mindkét oldalon van kikötője. A kedves kis halászfalu néhány történelmi emlékkel is dicsekedhet, ilyen például a falu közepén magasodó Toreta kilátótorony, mely a kalóztámadások idejekorán történő észlelésének céljából épült.
A szigetcsoport legdélibb szigete, a Molat-sziget adottsága a fentikhez hasonló. Ezen a területen sehol sincs kiépített kishajó kikötő, így éjszakai tartózkodásra leginkább a Molat- és az Ist-sziget közötti átjáró két öble vagy a sziget déli oldalán lévő terjedelmes Brguljski-öböl ajánlható, belső részük minden szélben védelmet nyújt.