A hetvenes cirkálók voltak a múlt hét második felében a kifutón.
Fellépésüket leginkább a sportszerűség, az adrenalin bőség és az osztályt valamelyest életben tartó összetartozás érzése jellemezte vízen és szárazon egyaránt. A végsőkig kiélezett rendkívül izgalmas, itt-ott amerikakupás küzdelmeket békés és vidám szárazföldi főzögetések tarkították, amelyek közepette még az ’Elnyomott Vordeckesek Szakszervezete’(EVSZ) is megalakulhatott.
Az osztályt hat hajó képviselte a bajnokságon, ami 55-60 versenyzőt jelent. Egy négyfős versenyhajót alapul véve ez akár 15 hajót is eredményezhetett volna. Szélcsend, kisszél, nagyszél és vihar egyaránt jellemezte ezt a versenyt, amely körülmények között mind a 9 futamot sikerült megrendezni.
A megtisztelő 6. helyet a
Pannonia
(70/5 Jásdi István) szerezte meg. 5. lett az eddig hetvenesben legtöbb bajnoki aranyat gyűjtött
Krajczár
(70/3 Holovits György), akinek valamiért nem ment ezen a bajnokságon, talán maguk sem tudják, hogy miért. A 3. helyért már éles küzdelem kerekedett az
Anna
(70/6 Fehéri Gábor) és az
Orpheus
(70/1 Herkó Dezső) között. Az utolsó napon azonban az Annának az Orfi mellett még egy a bajnoki címre esélyes hajót kellett volna megvernie a dobogóért, viharosnak induló, majd kicsit enyhülő szélviszonyok közepette. Ez azonban nem sikerült, mert a legöregebb 70-es biztonsági vitorlázással, könnyűszeles vitorlázat nélkül mutatta meg mestersége címerét és biztosította be 3. helyét.
A legnagyobb izgalmat azonban a dobogó legfelső fokáért vívott kiélezett, változatos küzdelem jelentette az
Írókéz
(70/7 Pajor Zsolt) és a
Capella
(70/2 Pomucz Tamás) között. Az első nap legelső futamát megnyerte a Capella, az Írokéz azonban azonnal válaszolt és egalizált. A második nap két futama egyértelműen a nemrég felújított Írókézé volt. A harmadik napon megrendezett embert és hajót próbáló 4 futam azonban a Capellának sikerült jobban, így az utolsó napra egy hirtelen halál jellegű up & down pályaverseny várta a két csapatot. Az így kialakult rendkívül izgalmas páros verseny keretei között megvívott küzdelemben a Capellának rajt-cél győzelemmel sikerült teljesítenie a futamot, így a bajnoki cím is eldőlt!
Nagy volt a verseny esténként a kondér mellett is, habár az adrenalin bőség már nem jellemezte a csapatokat, a baráti beszélgetések, a főzés, valamint az ételkészítésbe való ’bele…segítségnyújtás’ annál inkább. Az induló csapatok kitettek magukért és páratlan gasztronómia tűzijátékkal kápráztatták el versenytársaikat. Első nap a kolbászos-virslis lecsó külön erős eszenciával az Anna prezentálásában feladta a leckét a Capella csülkös bablevesének, amely azonban állta a próbát. Következő este sok csülök, meg kolbász után a kímélő ételeké volt a főszerep, így a Krajcár velős-csülkös pacallal próbálta lenyugtatni a kedélyeket, nem kis sikerrel. Végezetül a köztudottan vega kapitány az Orpheusról kért segítséget ’ellenfeleitől’ egy könnyed marhapörkölt tarhonyával elkészítéséhez, melynek sikere szintén méltó volt a Balaton 70-es cirkálóinak bajnokságához.
Mindez nem születhetett volna meg ha nincs még kitalálva a THE kikötő Stefivel és annak kis csapatával, valamint Kocka (Szalay László), akiknek ismét sikerült egy rendkívül színvonalas, szakmailag és barátilag sem kifogásolható bajnokságot rendezniük. Köszönjük!