A Balatoni Vízisport-Konzultációt meghirdető ADVENTI BALATON-ÁTCSÚSZÁSRÓL
a jogi helyzet konszenzusos rendezése érdekében
A ködös, kissé szeles és télies idő ellenére a jeges vízben tucatnyi túrakajakkal, három vitorlás jolléval, két szörfössel, egy kéttestű kenuval, egy gumicsónakkal és egy hagyományos, bambusz rudazatos polinéz proa-katamaránnal keltek át szombat délben az adventi Balaton-átcsúszók a badacsonyörsi öblön.
Köztük volt Hegedűs Róbert hétszeres kajak-világbajnok, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökségi tagja is, aki szintén fontosnak tartotta, hogy a téli túrával felhívják a figyelmet:szükség van a vízi sportok szabadabb gyakorlását lehetővé tevő jogszabályi háttér kialakítására.
Ennek érdekében az Adventi Átcsúszás szervezője, Kardos Gábor az érintett sportszövetségekkel, a Magyar Vitorlás Szövetséggel, a Magyar Szörf Szövetséggel és a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel konzultálva azzal a kéréssel fordul a Balaton Fejlesztési Tanácshoz, hogy -lehetőleg még a nyári szezon előtt- hívjanak meg minden érintett szövetséget, szakosztályt, valamint a hatóságok, a vízirendészet és a vízimentők képviselőit egy Balatoni Vízisport-Konzultációra, hogy, pozitív példát mutatva, szakmai konszenzus alapján lehessen kialakítani a legtöbb Balatonon sportolót érintő szabályrendszert.
A rendezvényt a VMSZ (Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata) mentőhajója biztosította, akik a tőlük megszokott profizmussal jártak el, így például az egyik kajakost megkérték, hogy vegye fel mentőmellényét, amit ő azonnal meg is tett.
Pócza László, a „Szabad Balaton” kezdeményezője a 2 fokos vízben tízszer is bemutatta az eszkimózásnak nevezett kajakos önmentési technikát, vagyis azt, hogyan tudnak borulásból visszafordulva újraindulni.Pontosan a borulás utáni újraindulás viszonylag könnyen elsajátítható technikája miatt lehet a tengeri kajakot és a szörföt akár a leginkább viharálló vízi sporteszköznek tekinteni. Ezért is javasolják az átcsúszók, hogy legalább az élsportolók számára biztosíthassanak az illetékes szakosztályok valamilyen túrázási és edzési jogosítványt, hiszen érthetetlen, hogy miért ne evezhetne át a Balatonon az, aki mondjuk már átevezett az Atlanti óceánon. Az átcsúszók szerint a felelős magatartás elsősorban etikai és nem jogi kérdés. A legszigorúbb szabályok sem teszik elkerülhetővé a felelőtlen viselkedést, és nem segítik a sportklubokat abban, hogy felelősebb magatartásra neveljék tagjaikat. „Amíg kötelezővé teszik felnőtteknek is a pelenka viselését, addig hogyan tanulják meg az emberek a szobatisztaságot?” fogalmazta meg sajátos módon álláspontjukat a szervező.
Az átcsúszás tehát nemcsak a jégre vonatkozik, hanem annak bebizonyítása, hogy sikerülhet az, amit sokan lehetetlennek tartottak, például a téli balatoni sportélet fellendítése.
Folytatásként terveznek hasonló újévi és húsvéti átcsúszást is, még több túrázóval, valamint a májusra javasolt Balatoni Vízisport-Konzultációval párhuzamosan készülnek hasonlóan kreatív és látványos bemutatókra, nyári szezonnyitó rendezvényként, az északi és déli partot összekötő Balaton-Áthúzás kötélhúzó verseny megvalósításával.