Szegény Doktor úr biztosan rendesen forgott a sírjában, mert az időjárás igen csak embert próbáló volt.
Volt szerencsém már Kékszalagos felállásban az Xtreme 25-ös csapattal menni. Amint sejthető volt nem örültünk meg a szélerőtől, viszont igen hosszúnak tűnt a regatta.
A -szerencsére- visszalőtt rajt után az újabb indulás már jobban sikeredett. Jött is a lap, sőt voltak pillanatok, amikor egész eposzi magasságokba emelkedtünk a saját fejünkbe, annyira jól ment a verda ebben a szélben. Nem volt elhanyagolható érzés lekeresztezni egy ilyen alig kevesebb mint 8 méters hajóval a Siroccot, ami kicsit több mint 18 méter- és a nagyokkal együtt felérni a paloznaki bójához.
De ahogy lenni szokott 19-re még lapot kell húzni és nem elég jó az élmezőny, nyerni kell. Ezért hát a mezőnnyel homlok egyenesen más oldalra spinnakerezve sikerült úgy lemaradni, hogy már már szégyen számba ment.
Minden esetre a regatta jó bemelegítésnek tűnik a Kékszalagra, ami úgy tűnik ugyanilyen szélben zajlik majd. Meg persze ismét megtapasztalhattam, hogy milyen teljesítmény bír lenni egy ilyen kis hajóban, amikor nem a vízvonal számít.
Fotó: Szántó Áron