Bár nem vitorlázás, de sok szempontból szervesen kötődik.
Móló sétány
140 ÉVES A
BALATON
CSAVARGŐZÖS. A BALATON ELSŐ CSAVARGŐZÖS VONTATÓJA 1873-BAN TETTE ELSŐ MENETRENDSZERINTI ÚTJÁT A TAVON. A GŐZÖS ÚJ ÉLETRE KELT, SZÉPEN FELÚJÍTVA MŰEMLÉK ÉS MÚZEUM HAJÓKÉNT SZOLGÁL A BALATONBOGLÁRI KIKÖTŐBEN. SZOLGÁL MINKET, HOGY NE FELEDJÜK A MÚLTAT, S PÉLDÁT MUTASSON.
A balatoni gőzhajózás eszméjét elsőként Kossuth Lajos vetette fel 1842-ben: „Szép ez a Balaton…, mégis az embernek szíves fáj, midőn e roppant vízre tekint… Húszmérföldnyi sima út, nagyobb, mint némely vármegye. S rajta mégis egyetlen hajó sem libeg. Volna csak másutt e tó, amarra nyugat felé, s virító városok körítenék, s fürge gőzösök ünnepelnék az emberész diadalát…” (Kossuth Lajos: Füredi fürdőlevél)
1845. szeptember 1-jén a zalai alispán „Gőzöst a Balatonra!” címmel megjelentette felhívását, s gróf Széchenyi István segítségét kérte. Széchenyi számba vette az akadályokat, amelyekkel a balatoni hajózásnak szembe kellett néznie: kikötők építésének szükségessége, vízszabályozás és a Sió-csatorna megépítése; és persze a lehetőségeket is, milyen hatásokkal járhat a gőzhajózás megindítása a tavon: a halászat és az iparosodás, valamint az idegenforgalom fejlődése. Még abban az évben karácsonykor megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, s következő év szeptemberében már vízre is bocsátották a
Kisfaludy
gőzöst. A rendszeres járatok következő tavasszal indultak Miután 1861-ben megépült a Déli vasút, a hajó csak Siófok és Füred között közlekedett. 1887-ig járt a tavon, és meghonosította a balatoni gőzhajózást.
A
Balaton
a tó második gőzhajója, és első csavargőzöse 1872-ben a Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat számára épült. A hajótest Újpesten, Veruda Péter hajógyárában, a 80 lóerős kompaund gőzgépe Bécsben, a Schimmelbusch Gépgyárban épült. 1876-ig Révfülöp, Badacsony és Boglár között közlekedett. A hajó postát is szállított, a levelek bérmentesítéséhez saját bélyeget is nyomtattak. A bélyeg akkor már nem volt új dolog, az első bélyeggel ellátott levelek 1840. január 10-én indultak útnak Angliában. Ahogy ezek az egypennys bélyegek is igen ritkák és magas az értékük, a ZSGT bélyegei is különlegességeknek számítanak.
A társaság 1876-ban csődbe ment, a hajót elárverezték. 1879-ben a Dunára került és
Alexandra
néven vontatóhajóként dolgozott. 1892-től
Mohács
, 1901-től
Irma
néven, más-más tulajdonos lobogója alatt hajózott a Dunán. 1930-ben és ’31-ben a Fleischmann Antal Duna kotró és Gőzhajózási Vállalat
József Lajos
elevátorhajóval együtt töltötték fel a Lágymányosi tavat; az elevátorhajó az 1871-ben vízre bocsátott
SMS Leitha
dunai monitor testére épült. Az
Irma
a háborút követően – ahogy sok más hajót is – nyugatra vitték, s 1945 tavaszán Aggsbachnál elsüllyesztették, hogy ne kerüljön az előrenyomuló szovjetek kezére. Csak 1951 nyarán sikerült kiemelni, s miután visszakerült Magyarországra, az államosított hajót motorhajóvá alakították át. 160 lóerős négyütemű négyhengeres Storck-féle dízelmotort kapott, s a FOKA- hoz került FK-312 néven. Mint egy rabszolga… Az 1973-ban bővített hajót 1978-ban leszerelték és a Lágymányosi öbölben félreállították. Itt talált rá dr. Bíró József, a Közlekedési Múzeum Hajózási Osztályának akkori vezetője. Neki köszönhető, hogy az alaposan átalakított öreg hajótest 1981-ben visszakerült a Balatonra. Siófokig még önerőből érkezett, onnan viszont már vontatták Boglárig. 1984-ben a Balatonboglári Tanács a kikötőpart keleti mólószárára kiemeltette.
2012 nyarán megnyílt múzeumhajó belseje három kiállítási részre tagolódik, itt képekkel, korabeli tárgyakkal, leírásokkal kerülhetnek közelebb a látogatók a balatoni gőzhajózáshoz. A farrészben archív videókkal, fotóvetítésekkel elevenedik fel a múlt. Se a gőzgép, se a dízelüzemű gép nincs már a helyén, csak a csavartengely egy darabja látható a padlózatban kialakított üveglap alatt.
A családbarát bemutató területen, az orrban elkészült egy gyerekszekció is, ahol játékos keretek között ismerkedhetnek meg a legkisebbek a gőzössel, a hajózással, a csomókötéssel, és a kódlobogókkal. A hajó makettek között megtalálhatóak gőzösök, működő gőzgép modell, motorosok és vitorlások. A szervezők programjai akár több órás játékos elfoglaltságot biztosítanak.
A működtető Alapítvány elnöke és munkatársai reméli, hogy az elkövetkező években sokan látogatják majd a
Balaton
Csavargőzös Műemlékhajót, amely nem csak múzeumként, de közösségi helyként is funkcionál.
A hajó előtt a parton egy régi halászbárkából kialakított Bárka Kávézó terasz is ezt a célt szolgálja, illetve a hajó mellett a strand szélén telepített úszómólónál rendezett modellbemutatók is csábítóak lesznek a látogatók számára. Itt bárki kipróbálhatja a legkorszerűbb modellvitorlásokat, megnézheti azok versenyét a partközelben kitűzött pályán.
A Balatonon egyedülálló programként 2013-ban lesz RC modellgőzhajó verseny is. Amennyiben a vízszint engedi, igazi vitorlás bemutatókat is szeretnének megrendezni, a helyi sajátosságok miatt elsősorban kis merülésű vitorlásokkal.
A Balaton Műemlékhajó mintegy ezer négyzetméteres környezetében állandó és időszaki kiállítások, családi rendezvények, zenés és prózai kulturális programok is várják a látogatókat.
