A hét elején mutatták be az Oracle Racing új AC72-esét, amely azóta már a vizet is megcsókolta.

Sorjában a harmadik USA hajó kapta a 17-es rajtszámot, nem tudni pontosan miért.

Miközben a Földgolyó túloldaláról a Luna Rossa és az ETNZ csapata hajóit utaztatja San Franciscóba, addig az ORACLE csak fejleszt és tesztel és fejleszt.


altggac72utsa1280x100159.JPG

Emlékeztetőül: a kupáért vívott csatában a LR és az ETNZ malmára hajtotta a vizet, hogy ők értelmezték helyesen a hajó felmérésére vonatkozó szabályokat és nekik lett igazuk. Az ORACLE még időben reagált és módosított programján, az Artemis (amely szintén San Franciscóban edzeget) ez idő alatt a homokba dugta a fejét és csak pár hónapja merte szembesíteni magát azzal a ténnyel, hogy a többségnek van igaza és a repülő (foiling) mód megérős még a szűk pályán is, viszonylag moderált szélviszonyok közepette is. A svéd alapítású csapat egyelőre csak AC45-össel repked, a megfigyelők szerint nem túl stabilan. Nagyban módosított 72esükre még várnunk kell, pedig július elején rajtol a Louis Vuitton Kupa.

Az ORACLE persze egy rosszul megszerkesztett első konstrukciót próbált újradefiniálni, miután felborultak – a szabályok a hajók átépítésére 50%-ban lehetőséget is biztosítanak, – de egy átépített hajó aligha az igazi, de hát ez van. A második hajójuk így Very Welcome in San Francisco. Nehéz látatlanban okosat mondani az új hajóról, így komolyabb háttér információk nélkül inkább csak okoskodni lehet. Páran – főleg a kiwi rajongók vélik úgy, – hogy ez az ETNZ ’A’ hajójának koppintása, tehát fejletlenebb az ETNZ ’B’ hajójához képest. Ccccc…. azért Amerikában is vannak szakemberek és az ETNZ ’A’ hajó elkészülte óta sok víz áramlott ide-oda a GoldenGate alatt, sőt ne feledjük,

kémkedésben sem utolsó

az ORACLE.



Mindenesetre annyi bizonyos, hogy változott a repülés alátámasztásának helye a svertek helyzetét illetően, a víz alatti szárnyak alakja, a hajótest térfogat eloszlását tekintve előrébb került (amitől kevésbé fúr le leejtésnél), nagyobb a szárnyvitorla dőlése (hasonlóan az ETNZ-hez) és a hajógerincbe nagyobb görbület, íveltség került (korábban ugye ők félig-repülő hajót terveztek, ezért a hosszabb vízvonalra törekedtek).

Újraformálták és lecsökkentették a pod méretét (a hajó közepe alatti nagy fekete alátámasztás, merevítő), amely korábban nem engedte kellőképpen láttatni a lee hajótestet, ez most megcsonkult, elég érdekes látványt nyújtva elsőre. És leszedték az egyik delfinszigonynak csúfolt merevítőt az orrsudár alól, valószínűleg inkább aerodinamikai megfontolásból. Ez az alátámasztás elviekben lehetővé teszi azt is, hogy az árboctalpat előre-hátra mozgassák, javítva ezzel a hajó egyensúlyi helyzetét a gyenge, közepes és erős szeles napokon.




Copyright: MrSurly/SailingAnarchy Forum 🙂

A hajó orrán a vörös festés pedig már-már babona, hiszen most már majdnem minden hajó orra teljesen vörös, talán a Luna Rossáén kevésbé domináns.

Az ORACLE kezdeti félreértelmezésből eredő elfuserált alapkoncepciója természetesen komoly hátrányba helyezte a csapatot, amit a tavalyi borulással fejeltek meg, de az idő most kezdi az ő javukat szolgálni. Míg a Luna Rossa, az Emirates Team New Zealand és az Artemis Racing egymással kakaskodik majd a Louis Vuitton Cup keretében júliusban és augusztusban addig az Oracle Team USA házon belüli kéthajós edzéseket nyomathat ugyanazon a pályán Sir Ben Ainslievel és Jimmy Spithillel a két kormánynál (már két hajóban értve).


Fotó: Guilain Grenier/Oracle Racing©