A fordító elnézést kér, hogy kihagyott néhány epizódot, de most igyekszik felvenni a történet fonalát…
Hajónapló, 2015. február 18.
Conrad Colman naplója
Pozíció:
déli szélesség 44 fok 42 perc, keleti hosszúság 116 fok 37 perc
Elhagytuk az Indiai-óceánt, végigküzdve az utat, több mint két héten át kreuzolva. Emlékszem, hogy a Global Ocean Race során 18 napig tartott átkelni az Indiai-óceánon. A Banque Populaire*, ami a 40 méterével a legnagyobb óceáni verseny trimarán, szintén 18 nap múlva hagyta el Leeuwint miután elrajtoltak Európából, és hogy én a 40 lábas hajómmal elindultam Cape Town-ból. Folytatták, és felállították a 45 napos megállás nélküli hajózás rekordját, szóval nem éreztem magam rosszul, amiért otthagytak az általuk felvert “porfelhőben”.
Szóval elhagytuk az Indiai-óceánt, de merre járunk most? A déli Csendes-óceán csak Új-Zéland után kezdődik, valahol a Nagy-Ausztrál Öböl (Great Australian Bight) alatt hajózunk. Az meg mi – hallom a kérdést magamban. Úgy hangzik, mint valami gyorsétterem hálózat vagy egy kapafogú szépség, aki elkeseredetten várja a sorát a fogorvosnál**. A Nagy-Ausztrál Öböl egy hatalmas öböl Ausztrália déli részén, ami valószínűleg az Antarktiszhoz kapcsolódott, amikor még csak egy hatalmas Gondwana őskontinens létezett millió évekkel ezelőtt.
Szóval most akkor hol is vagyunk, mit hagytunk épp el? Ezek a megállás nélküli Földkerülő versenyek tipikusan úgy írhatóak le, mint a „három nagy fok” versenyei. A Jóreménység-foka és a Horn-fok elég egyértelmű pontok, mint az afrikai és az amerikai kontinensek legdélebbi pontjai. A harmadik ilyen fok a Cape Leeuwin Ausztrália délnyugati csücskén. Bár nem ez a legdélebbi pontja Ausztráliának, ami valójában a Whale Head (Bálnafej) Tasmániában, ami több mint 600 mérföldnyire északra van a jelenlegi helyzetünktől, és különösen fontos az utunk szempontjából. De ez csupán olyan, mint egy útjelzés az országúton, mert ha el kellene kezdenünk feljegyezni őket, akkor beszélnünk kellene Új-zéland Déli Fokáról, Madagaszkárról vagy a Húsvéti-szigetekről is.
Akárhogy is, ez egy mérföldkő az úton, még akkor is, ha elfogadva Új-zéland és Ausztrália rivalizálását nem tudom kiválasztani mint „a nagyot”. Még 11000 mérföld van hátra, nemrég hagytuk el teoretikusan a féltávot is. Minden nap közelebb visz az otthonunkhoz, akkor is, ha csupán integethetek szülővárosomnak, Aucklandnek, a kies Auckland-szigeteken, amit egy pár nap múlva hagyunk majd el.
*Loick Peyron Földkerülő trimaránja, számos rekordot megdöntött
** Szójáték angolul: a bight (öböl) szó úgy hangzik, mint a bite (harapás).
Fotó: Spirit of Hungary – Barcelona World Race
