Röviden ennyi. És talán ez mindent megmagyaráz.
Úgy mentem ki az idei Boatshow-ra, hogy nem vártam túl sokat. De még így is túl optimista volt az elvárás. Mert valójában nem , hogy kevés, de siralmas a kiállítás. Mert olyan kevés kiállító jött össze, hogy azzal egy 50×50 m-es területet le lehetett fedni és ebben benne vannak a katamaránok és a Fertő-tó, akik meghívott vendégek voltak.
Foghatnám a gazdasági válságra a dolgot, de ez nem fedné a valóságot. Ezt jól sikerült összehoznia a Hungexponak, a szakmának és a válságnak közösen.
A válság az válság. Sok mindent nem lehet hozzáfűzni. A Hungexpo hozzáállása és árai bőven kritizálhatóak. Készségessége akkor volt csak igazán megtapasztalható, amikor a konkurens kiállítás jelent meg Budapesten. Valahogy soha nem hallottam, hogy a szakma és a Hungexpo tökéletesen működött volna együtt.
Persze a szakmai is bőven hozzájárult a mai helyzethez. Már jó régen mindenki csak azt nézi, hogy melyik a legkedvezőbb időpont a saját termékének értékesítésére és ezért nem sikerült túlságosan egységessé kovácsolódnia a hajópiacnak.
A kiállítás évek óta egybe esik az ausztriai Tullnban rendezett kiállítással. Ami szakmai baklövés a szememben. A Budapest Boatshow egyre súlytalanabb, ugyanakkor még igen nagy a presztizse. Hisz valójában még most sincs konkurenciája.
Válság van, ez tény, de ha valamelyik balatoni kiállításnak van annyi pénze, lehetősége, hogy az olcsósága révén egy-két évig kedvező feltételeket kínál a kiállítóknak akár a saját zsebére is, akkor a válság utáni kilábalásnál jelentős előnyre tehet szert és talán le tudná rombolni a Budapest Boatshow presztizsét.
Persze, míg a Boatshow pavilion szinte kongott az ürességtől csütörtökön, addig óriási nyüzsgés volt az Utazás kiállításon. Így némileg a Hungexpo hozzáállását is megértem, hogy kinek az igényeit lesi.
Minden esetre az biztos, hogy ha ennyi lenne a hajóipar keresztmeszete itthon, akkor nagy bajban lennénk.
