Nem csak a vitorlás szezon megnyitója volt szombaton. Sikerült néhány tényre bukkanni a Magyar Vitorlás Szövetség kezdetéről.
1916 május 7-én azaz 100 éve – az Első Világháború ideje alatt- alakult az Osztrák-Magyar Yachtszövetség és a Német – Osztrák -Magyar Vitorlásszövetség.
Milyen céllal alakult ez a két szövetség, pont az Első Világháború ideje alatt? Mai szemszögből nézve, teljesen érthetetlen ez.
Nézzük más megvilágításban:
1896-tól egy kivétellel -1904-ben – a vitorlázás folyamatosan olimpiai sportág. Az első játékokon rossz időjárás miatt elmaradtak a vitorlásversenyek, de 1900-ban, Párizsban, már 7 különböző „tonnás“ osztályban versenyeztek mert a franciák 1870 őta az angol Thames Measurementet hassználták.
Németország, Dánia, Norvégia és Svédország 1908-ig rendelkezett egy felmérési és építési szabályzattal. A franciáknak egy ettől eltérő rendszerük volt. És az angolok természetesen saját szabályok szarint jártak el, építettek hajókat és versenyeztek, ök 1896-tól a Linear Rating rendszert alkalmaszták a Thames Measuremnet helyett.
1904-ben az akkori angol vitorlás szövetség titkára kezdeményezte, hogy több európai ország vitorlásklubjai vagy szövetségei egyezzenek meg új egységes felmérési osztályokban. 1906-ban kétszer Londonban és egyszer Berlinbe jöttek össze. A nemzetközi felmérési bizottság 1907-ben Párizsban aláírta az egyezményt és a metre osztályok – Metre Rule (mR) vagy International Rule megszületett.
Ez az International Rule 10 évre kapott érvényességet és egy állandó bizottság – az International Yacht Racing Union- került felállításra, hogy a felmérési vitákat oldják meg. Szintén egységes versenyszabályok kerültek elfogadásra, ami némi változást jelentett egyik-másik országnak. Nemzetközi versenyeken csak e szabálynak megfelelő hajókkal lehetett részt venni. Ha egy régebbi hajó belefért egy osztályba, akkor csak uj felmérésel indulhatott.
A 6mR, 7mR, 8mR,12mR és 15mR hajő osztályok rögtön olimpiai osztályok voltak, 1908 ban ezzekben versenyesztek (a 15mRben nem volt jelentkező, így versenyek ebben az osztályban elmardtak)
Tehát 1908-tól 1917-ig volt érvényes felmérési egyezmény és tervek szerint 1915-ben újra akartak az osztályszabályokról egyeztetni.
A háború alatt Dániában, Norvégiában és Svédországban – miután nem vettek részt ebben – folytatták a versenyzést. Az akkori tapasztalat alapján, megállapodtak ezek az országok, hogy az International Rules-t módosítják. Ehoz a Skandináv Vitorlás Szövetséget hozták létre, amihez Németország sikertelenül próbált csatlakozni.
Egy több országból álló szövetség ahhoz kellett, hogy lehessen „nemzetközi hajóosztályokat“ alkotni, versenynaptárt egyeztetni és közösen fellépni. 1915, a Német Vitorlás Szövetség olyan határozatot hozott, ha megalakul egy Osztrák -Magyar Vitorlás Szövetség, és ez a Szövetség egy Német-Osztrák-Magyar Szövetséget szeretne alapítani, akkor ehhez előzetesen is hozzájárulnak.
A Monarchiában éveken át viták voltak hogyan lehetne egy vitorlás szövetséget létrehozni. A KuK Jachtraj – a császár a fővédnök, a trónörökös a Commodore, sok hadi tengeri tiszti tagokkal – egyértelműen magát mint legnemesebbnek nézte és úgy gondolták, hogy nekik alanyi joguk van a Monarchia képviseletére. A nagy ellenpólus az Union Yacht Clubbok voltak, amik kvázi belvizi szövetségként működtek. A Jachtraj és az Union Clubbok között éveken át nem jött létre egység. Az IYRU szerint a legkisebb versenyezhetö hajők a 5mR volt és természetesen tengeri versenyzésben. A Jachtraj ezt a vonalat képviselte. Ugyan ekkor az Union Yacht klubbok és nyílván a magyarok érdeke is az volt, hogy a tavi versenyvitorlázást erősítsék. (Az angolok 1912-ben alapítottak egy külön kishajós szövetséget a Boat Racing Association-t.)
1916-ban nehezen is, de létrejött az Osztrák Magyar Yacht Szövetség, de a Jachtraj vezetése alatt.
A rövid életű szövetség a háború után felbomlott ugyan, de talán nevezhetjük ezt az első komolyabb kezdeményezésnek a Magyar Vitorlás Szövetség életében.
Itt található egy érdekes írás a témában:
http://www.kriegsmarine.hu/hk/bt01202m.html
