– avagy hogyan éljük túl, ha nincs szél

 

A könnyűszeles versenyzést nem kedveli mindenki, de amikor a verseny reggelén arra ébredünk, hogy sima a tó vize, csak annyit tehetünk, hogy kimegyünk és megpróbáljuk a legjobbat kihozni az időjárásból. Ebben segít a Dave Flynn Quantum Sails szakembere.

A kisszeles versenyek azért nehezek, mert az ember hamar frusztrálttá válik, vagy elveszti a türelmét, pedig néhány egyszerű ötletet szem előtt tartva így is lehet jól menni.

 

Rajt
A legfontosabb, hogy mindig maradjunk közel a rajtvonalhoz, ez kis szélben elengedhetetlen. Sokan szokták amiatt lekésni a rajtot, mert egész egyszerűen nincsenek elég közel a vonalhoz. Nem elég 1-2 perccel a lövés előtt elindulni, ha nincs elég szél, már az 5 percesen kívül is “versenyben vagyunk”! Fontos ilyenkor az is, hogy a lehetőségekhez mérten teljes sebességgel közlekedjünk, hiába van még időnk a rajtig. Vagyis a legjobb, amit tehetünk, hogy félszélben rohangálunk fel és alá a rajtvonalon. Ezzel nem csak a sebességünket tudjuk megtartani, de bemérjük a rajtvonalat is és pontosan tudni fogjuk, milyen hamar érünk végig rajta, mikor kell megfordulnunk, hogy jó időben és helyen rajtolhassunk.
Az is fontos, hogy lehetőleg ne legyünk a többi hajó közelében. A tiszta szél elengedhetetlen ebben az esetben. Mint ahogy az is, hogy ne konzervatívan a rajtvonal közepénél vagy az egyharmadoknál rajtoljunk. A lee rajt a legjobb, de a luv is jó lehet, ha azonnal kifordulunk. Kisszeles rajtoknál nem lehet habozni.

 

 

Versenytaktika: csak bátraknak!
Kis szélben nem éri meg a pálya közepén maradni, inkább próbáljuk kitalálni, hogy melyik a szelesebb oldal, és menjünk bátran ki a szélére. Ugyanígy ne törődjünk minden kisebb szélfordulóval, mert a sebesség mindennél fontosabb.
Kreuzban a trimmernek segítenie kell a kormányost. Amikor közepes és kifújt szélben vitorlázunk, a negyedszeles szakaszban általában csak behúzzuk a fockot és a kormányos megy utána. Ha forgolódós, kis szélben versenyzünk, akkor sokkal fontosabb, hogy kézben legyen a fockschott, mert a lepörgéseket jobb, ha először nem a kormánnyal korrigáljuk, mert az sajnos fékezi a hajót. Mint mondtuk, inkább a sebességre hajtsunk, ha nem fúj túl sok szél. Ha jön egy pöff, a látszólagos szél felpörög és rá kell engedni a fockra, míg a kormányos lassan felélesedik. Ha gyengül a szél, a látszólagos szél lepörög, ilyenkor rá kell húzni a fockra még akkor is, ha egy rövid ideig túl lesz húzva és lassan megejteni a hajót. A következő pöffben majd visszakorrigálunk úgyis. Ne legyünk kapzsik, válasszuk a sebességet a magasság helyett.

 

 

Döntsük meg a hajót
A dőlő hajó luvgeerig, azaz szélbefutó hajlamú, így az élesedést könnyíti, azonban figyeljünk, hogy ne álljon keresztbe a kormány egész úton. Kis mértékben döntsük a hajót, ha pedig jön a pöff, húzza meg a legénység a hajót lúvba.
Ha lehetséges, próbáljuk a súlyunkat előre és leebe helyezni. Az a legjobb, ha néhányan kimennek egészen a vantnihoz, nem kell mindenkinek a cockpitben maradnia. Ha másként nem férünk el, az is jó, ha egy-két ember lemegy a kajütbe.
Ha jön egy pöff, koncentráljunk arra, hogy állandó maradjon a hajó dőlésszöge és csak az mozogjon, akinek kell. A felesleges mozgás megöli a sebességet. Ha muszáj mozogni, akkor csak úgy, mint cicák: lassan, óvatosan, a hajó hossztengelyéhez közel, hogy ne változtassa a mozgásunk a dőlést!